Helyi szerkesztő|2022.05.24
Bükki Nemzeti Park
Sőt a padlásunkra költöző nagy pele némi türelemmel még házi kedvenccé is szelídíthető - írja a kekesonline.hu.
Gyakran megszólal a telefon Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán és általában erdők, sövények mellett élők keresik a szakembereket azzal, hogy valami gyanúsan csörög-zörög éjjelente a padláson – mi lehet az? Alapvetően két emlősfaj telepedhet meg ideig-óráig a padlásokon.A ragadozó életmódot folytató nyest és az alapvetően gyümölcsfogyasztó nagy pele. Innen már könnyebb eldönteni, akár telefonon is, hogy milyen jószág tüsténkedik a padláson vagy épp’ a pincében. Ha szétrágja még a szigetelést is, madár- vagy egérmaradványok borítják héjazat alatt, akkor a kisragadozó a lakótársunk, ha pedig mogyoró- vagy dióhéj darabkákat látunk, akkor a nagy pele költözött be a házhéj alá.Habár legelterjedtebb pelefajunk a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), félénksége és az erdei peléhez hasonló, rejtőzködő életmódja miatt vele találkozhatunk a legritkábban. Domb- és hegyvidékeken, valamint síkvidékeken egyaránt megél, erdőszéli cserjésekben, felhagyott gyümölcsösökben, nádasokban fordul elő leginkább. Élete nagy részét sűrű, tüskés bokrokban tölti, amelyek megvédik a ragadozóktól. Csak este merészkedik ki onnan, hogy táplálék után kutasson, de ekkor is jórészt csak az ágakon mozog, és a fészek közvetlen közelében marad. Fűszálakból font gömb alakú fészkét kívülről falevelekkel borítja, és egy-két méteres magasságba, az ágakra építi. Az ún. szülőfészek (ahol világra hozza kicsinyeit) annyiban különbözik a „hétköznapitól”, hogy belül növényi repítőkészülékekkel is kibéleli, így melegebb és puhább lesz. A mogyorós pele, többi rokonától eltérően, különleges módszerrel menekül. Veszély esetén képes elhagyni a farkát borító bőrt és szőrzetet, hogy egérutat nyerjen. Ez a trükk viszont csak egyszer vethető be, ugyanis a csupaszon maradt farkcsigolyákon nem regenerálódik újra a bőr.
Forrás: https://kekesonline.hu/
Forrás: https://kekesonline.hu/